Kőszeg az Alpokalja kis gyöngyszeme. Kultúrák találkozása, a magyar, német és horvát nép történelmi összefonódása jellemző erre a hangulatos városkára. Ha olyan helyen szeretnénk eltölteni egy kellemes wellness hétvégét, ahol a természeti és kulturális értékek is kellő mennyiségben állnak rendelkezésünkre, Kőszeg remek választás lesz.
Akciós wellness pihenés Kőszegen >>
Gyönyörű táj, tiszta levegő
Kőszeg a már az Alpok keleti nyúlványának tekinthető Kőszegi-hegység lábánál, a Gyöngyös-patak völgyében fekszik. A klíma az országos átlagnál hűvösebb, szubalpin jellegű. Kőszeg környéke az ország legcsapadékosabb vidéke, de ez senkit ne riasszon el, mert a környező hegyeket gyönyörű, kirándulásra hívogató erdőségek fedik. A magasabban fekvő gerinceken már a luc- és az erdeifenyő az uralkodó faj, 5-600 méterig pedig bükk és tölgyerdőkben túrázhatunk.
A Kőszegi-hegységben található a Dunántúl legmagasabb pontja, a 882 méter magas Írott-kő.
Az Országos Kéktúra útvonalát követve juthatunk fel a csúcsra, ahol az 1891-ben épült kilátóból csodálhatjuk a panorámát, és megpillanthatjuk az Alpok magashegységi vonulatait is. A kilátó közepén határkő jelzi az egykori magyar-osztrák országhatárt.
Látnivalók Kőszegen
A Királyvölgyben találjuk a többszáz éves kőszegi óriás gesztenyefát. Az aszfaltos bal oldaláról lépcső vezet le a fa maradványához, mely a XV. századi királyaink által létesített szőlőbirtokok és gesztenyeerdők emlékét őrzi. A több mint 500 éves fa törzsének kerülete meghaladta a 10 métert.
Fenséges látványt mutat a Kálvária-templom, mely a róla elnevezett hegy csúcsán magaslik. 1729 és 1734 között építették, és a legenda szerint a hívek puszta kézzel hordták fel a templom építéséhez szükséges 70 000 darab téglát.
1739-ben állították az egykori Mária-kultuszt jelképező Mária-szobrot. Készítője, Lorenz Eisenköbel mester fertőrákosi homokkövet használt. Miután a felszentelését követő évben a várost elkerülték a járványok, minden Nagyboldogasszony napjára zenével kísért litánia tartását rendelte el a tanács.
A belvárosban, a Jurisics-téren láthatjuk a Szent-Jakab templomot. Ez a 14-15. század körül épült műemlék gótikus és barokk építészeti jegyeket hordoz. A reformáció idején a magyar és a német lakosság közösen használta imahelyül, majd később csak a németeké lett. A főoltáron látható Madonna-szobor a 15-16. században készülhetett. A templom kriptája kedvelt temetkezési helye volt a város előkelő lakosainak, itt nyugszik például két gyermeke Kőszeg híres védőjének, Jurisics Miklósnak.
Nem messze innen, a tér északi oldalán a Szent Imre templomot tekinthetjük meg. 1615-1618-ig építették magyar evangélikusok, később a katolikusok kezébe került. A Jézus szíve templom elkészültéig ez volt a város plébániatemploma.
Kőszeg történelmi belvárosában, a Várkör és a Fő tér metszéspontjában áll a Jézus szíve templom. Az épület neogótikus stílusú, Ludwig Schöne bécsi építész tervei alapján építették 1892 és 1894 között.
A Jurisics-téren találjuk az ország legrégebbi, ma is városházaként működő épületét, amely már a 14. században is ezen a helyen állt.
A Jurisics-vár felújítási munkálatait 2015 elején fejezték be. Egykoron a kőszegi uradalom mindenkori központjaként, a Németújvári család idején pedig tartományúri székhelyként is működött. Itt tárolták a környező falvakból érkező terményeket, borospincéket létesítettek, de volt a várban sörfőzde, és szinte minden középkori kézműves mesterségnek is akadt képviselője. A híres ostromot 1535. augusztus 5-én indította Szulejmán százezer főnyi sereggel, míg a Kőszeget védők vele szemben alig kétezren lehettek. Jurisics Miklós vezetésével azonban sikerült a lehetetlen, és visszaverték az akkor már egyéb körülmények miatt sem túl lelkes török támadást.
A Szentháromság-szobor, vagy más néven Pestis-szobor a fertőrákosi kővel dolgozó Servethius Leithner soproni kőfaragó munkáját dicséri. A szobor nyolcszögletű talapzatán öt szent helyezkedik el, majd egy 13 angyallal díszített csavart oszlop meredezik felfelé a trónusig, amit két angyal tart. A trónuson ülő Atya tartja a keresztre feszített Jézust, a Szentlélek pedig galamb képében jelenik meg. A szobor másik nevét a kuruc harcok után tomboló pestisjárványról kapta.
A tűzvésztől való félelem ihlette a 18. századi kőszegieket arra, hogy felállítsák a Szent Flórián-szobrot. A városban 1777-ben és 1778-ban pusztítottak a legnagyobb várostüzek, melyeket követően elrendelték, hogy 11 órakor – a déli harangszó mellett – Flóriánhoz is fohászkodnia kellett a híveknek.
Reneszánsz építészeti vonásokat hordoz magán a Sgraffitós-ház, melyet 1560 körül építettek. Homlokzatán egy Újszövetségből származó idézet olvasható, melyet a város híres szülötte, Ottlik Géza is felhasznált az Iskola a határon című regényében.
Kőszeg nevezetességeihez és a környék felfedezéséhez minimum 2-3 nap szükséges. Ha a környező hegyekben is szeretnénk egyet túrázni, érdemes egy egész hetet eltölteni a Hotel Írottkő-ben, ahol luxuskörülmények között pihenhetünk, wellnessezhetünk, mindezt igen kedvező, akciós árakon!
