Milyen idő lesz nyáron? Ez az a kérdés, amire milliók szeretnének választ kapni, és önjelölt szakemberek tucatjai igyekeznek meggyőzni a hiszékenyebb réteget azzal, hogy ők akár egész évre előre tudják jelezni az időjárást. Nagyon hasznos lenne, ha már a nyaralás előtt több héttel, vagy akár hónappal tudnánk, hogy milyen idő lesz, és eszerint tudnánk variálni az utazás időpontját.
Hazánk az északi mérsékelt övben, az Atlanti-óceántól mintegy 1000 kilométerre helyezkedik el. A Kárpát-medence éghajlata erősen átmeneti jellegű. Hatással van rá többek között a már említett óceán, a Földközi-tenger, a Szibéria felől érkező légtömegek, de még az Afrikából érkező száraz szelek is. A környező hegységek hatása sem könnyíti meg a meteorológusok munkáját, hiszen a légtömegek haladását kiszámíthatatlanná teszik. Nem lehet tudni, hogy éppen melyik ciklon „akad fenn” az Alpok csúcsain, és marad el emiatt a beígért csapadék.
Tekintsük át röviden, hogy mely tényezők befolyásolják Magyarország éghajlatát:
- A napsugárzás mennyisége
- A felszín visszaverő-képessége
- Szélviszonyok
- Domborzat
Az időjárás változását viszont a környékbeli akciócentrumoknak köszönhetjük:
Izlandi minimum: egész évben aktív, innen érkezik a legtöbb csapadékot hozó ciklon
Azori maximum: nyáron aktív, anticiklonális állapotot eredményez (felhőtlen ég, kánikula)
Elő-Ázsiai minimum: főleg nyáron érezhetjük hatását, ciklonok formájában
Szibériai maximum: a nagy téli hidegek okozója (szikrázó napsütés, kemény fagyok)
Időjárásunkat legnagyobb mértékben az Izlandi minimum befolyásolja. Ez az alacsony légnyomású akciócentrum az Atlanti-óceán északnyugati része fölött helyezkedik el, és sorra alakítja ki a ciklonokat. A késő tavaszi, nyár eleji csapadékosabb időszak jelzi működését. Télen viszont a csapadékkal enyhülést hoz, köszönhetően az Észak-atlanti áramlat fűtő hatásának.
A meteorológia technikai fejlettsége jelenleg ott tart, hogy a 15 évvel ezelőtti 2 nap helyett ma már 5-7 napra lehet viszonylag nagy biztonsággal megjósolni a várható időjárást. A légköri frontok érkezését ugyan lehetséges már 7-10 nappal korábban is valószínűsíteni, de azt, hogy ezek milyen hatással lesznek a Kárpát-medence időjárására olyan sok tényező befolyásolja, hogy 12-48 órával korábban jelezhető előre pontosabban.
Az időjárás-előrejelzés megbízhatósága az egyes időintervallumokat vizsgálva így alakul:
– egy napra: 80-99%
– négy napra: 75-95%
– egy hétre: 60-90%
– tíz napra: 60-70%
Látható, hogy teljes pontossággal még egy napra sem lehet megjósolni a légköri történéseket. Ehhez – kis túlzással – ismernünk kéne az összes részecskét, és egyenként lemodellezni a viselkedésüket. Mindenkit óva intünk attól, hogy több hónapos vagy egész éves prognózist vásároljon , mert egy ilyen hosszú távú előrejelzés nagyjából 50 százalékos pontosságú: vagy bejön, vagy nem.
Ha felnézünk az égre
Ha távol vagyunk az információs sztrádától, a következő 24 óra időjárására következtethetünk a fölöttünk lévő felhőkből. Ha cirrusok gyülekeznek az égen, számíthatunk arra, hogy az idő hamarosan elromlik, és a napsütést hűvösebb, esős időszak váltja. Ha viszont cirrocumulusok (bárányfelhők) tarkítják az eget, a nap folyamán garantált a szép idő.
A gomolyfelhő (cumulus) a leggyakoribb felhőtípus. Csapadék csak ritkán hullik belőlük, de néha zivatarfelhővé (cumulonimbus) fejlődhetnek, és ekkor bizony jobb, ha szedjük a sátorfánkat, mert jó eséllyel bőrig ázunk. Ha pechünk van, még jég is hullhat ebből a kétségkívül impozáns látványt nyújtó felhőből. Itt látható a gomolyfelhő és a zivatarfelhő közti különbség:
Ne feledjük tehát, hogy megbízható időjárás-előrejelzés csak maximum 7 napos időtávra készülhet. Minél hosszabb távú a prognózis, annyival pontatlanabb is, és egy több hónapos előrejelzés nem más, mint szemfényvesztés.
