Kezdőlap Hírek

Milyen idő lesz 2016 nyarán?

1092

Milyen idő lesz nyáron? Ez az a kérdés, amire milliók szeretnének választ kapni, és önjelölt szakemberek tucatjai igyekeznek meggyőzni a hiszékenyebb réteget azzal, hogy ők akár egész évre előre tudják jelezni az időjárást. Nagyon hasznos lenne, ha már a nyaralás előtt több héttel, vagy akár hónappal tudnánk, hogy milyen idő lesz, és eszerint tudnánk variálni az utazás időpontját.

Hazánk az északi mérsékelt övben, az Atlanti-óceántól mintegy 1000 kilométerre helyezkedik el. A Kárpát-medence éghajlata erősen átmeneti jellegű. Hatással van rá többek között a már említett óceán, a Földközi-tenger, a Szibéria felől érkező légtömegek, de még az Afrikából érkező száraz szelek is. A környező hegységek hatása sem könnyíti meg a meteorológusok munkáját, hiszen a légtömegek haladását kiszámíthatatlanná teszik. Nem lehet tudni, hogy éppen melyik ciklon „akad fenn” az Alpok csúcsain, és marad el emiatt a beígért csapadék.

Tekintsük át röviden, hogy mely tényezők befolyásolják Magyarország éghajlatát:

  • A napsugárzás mennyisége
  • A felszín visszaverő-képessége
  • Szélviszonyok
  • Domborzat

Az időjárás változását viszont a környékbeli akciócentrumoknak köszönhetjük:

Izlandi minimum: egész évben aktív, innen érkezik a legtöbb csapadékot hozó ciklon

Azori maximum: nyáron aktív, anticiklonális állapotot eredményez (felhőtlen ég, kánikula)

Elő-Ázsiai minimum: főleg nyáron érezhetjük hatását, ciklonok formájában

Szibériai maximum: a nagy téli hidegek okozója (szikrázó napsütés, kemény fagyok)

Időjárásunkat legnagyobb mértékben az Izlandi minimum befolyásolja. Ez az alacsony légnyomású akciócentrum az Atlanti-óceán északnyugati része fölött helyezkedik el, és sorra alakítja ki a ciklonokat. A késő tavaszi, nyár eleji csapadékosabb időszak jelzi működését. Télen viszont a csapadékkal enyhülést hoz, köszönhetően az Észak-atlanti áramlat fűtő hatásának.

A meteorológia technikai fejlettsége jelenleg ott tart, hogy a 15 évvel ezelőtti 2 nap helyett ma már 5-7 napra lehet viszonylag nagy biztonsággal megjósolni a várható időjárást. A légköri frontok érkezését ugyan lehetséges már 7-10 nappal korábban is valószínűsíteni, de azt, hogy ezek milyen hatással lesznek a Kárpát-medence időjárására olyan sok tényező befolyásolja, hogy 12-48 órával korábban jelezhető előre pontosabban.

Az időjárás-előrejelzés megbízhatósága az egyes időintervallumokat vizsgálva így alakul:

– egy napra: 80-99%

– négy napra: 75-95%

– egy hétre:  60-90%

– tíz napra: 60-70%

Látható, hogy teljes pontossággal még egy napra sem lehet megjósolni a légköri történéseket. Ehhez – kis túlzással – ismernünk kéne az összes részecskét, és egyenként lemodellezni a viselkedésüket. Mindenkit óva intünk attól, hogy több hónapos vagy egész éves prognózist vásároljon , mert egy ilyen hosszú távú előrejelzés nagyjából 50 százalékos pontosságú: vagy bejön, vagy nem.

Ha felnézünk az égre

Ha távol vagyunk az információs sztrádától, a következő 24 óra időjárására következtethetünk a fölöttünk lévő felhőkből. Ha cirrusok gyülekeznek az égen, számíthatunk arra, hogy az idő hamarosan elromlik, és a napsütést hűvösebb, esős időszak váltja. Ha viszont cirrocumulusok (bárányfelhők) tarkítják az eget, a nap folyamán garantált a szép idő.

idojaras-2

A gomolyfelhő (cumulus) a leggyakoribb felhőtípus. Csapadék csak ritkán hullik belőlük, de néha zivatarfelhővé (cumulonimbus) fejlődhetnek, és ekkor bizony jobb, ha szedjük a sátorfánkat, mert jó eséllyel bőrig ázunk. Ha pechünk van, még jég is hullhat ebből a kétségkívül impozáns látványt nyújtó felhőből. Itt látható a gomolyfelhő és a zivatarfelhő közti különbség:

idojaras-1

Ne feledjük tehát, hogy megbízható időjárás-előrejelzés csak maximum 7 napos időtávra készülhet. Minél hosszabb távú a prognózis, annyival pontatlanabb is, és egy több hónapos előrejelzés nem más, mint szemfényvesztés.

Oszd meg ismerőseiddel is!
Share on facebook
Facebook
Share on google
Google
Share on twitter
Twitter
Share on email
Email