Debrecen a hozzá közel fekvő Hajdúszoboszlóval együtt a Tiszántúl leglátogatottabb turistacélpontját képezi. Az ország második legnagyobb városa – vagy ahogy a helyi lakosságot is nevezik: a Cívisváros – dinamikusan fejlődő és látnivalókban bővelkedő település.
Szálláshelyek, wellness hétvégék Debrecenben >>
Piac utca
Debrecen központja egykoron forgalmas, és kipufogógázzal szennyezett aszfaltdzsungel volt. A szocializmusban Vörös hadsereg útjának csúfolt Piac utca Széchenyi utca és a Nagytemplom közötti szakasza ma már díszes térkővel borított sétálóutcaként működik, és lépten-nyomon éttermekbe és kávézókba botlunk, ha végigsétálunk rajta.
Az utca nevét a Nagytemplom előtt tartott vásárokról kapta, korábban pedig Várad utca néven ismerték a helyiek. Igazi építészeti remekeket láthatunk itt, kezdve a 19. századi klasszicista elemekkel, a 20. századi szecesszión át az eklektikáig, számos stílus képviselteti itt magát.
Fazekas Mihály háza
A bohém életű költő és író itt alkotta meg leghíresebb művét, a Ludas Matyit, és valószínűleg sokat borozgatott legjobb barátjával, a szintén híres költővel, Csokonai Vitéz Mihállyal. Kettejük barátságát egy emléktábla is őrzi, melynek reliefjén vígan iszogatnak. A Fazekas Mihály-ház a Piac utca 58. szám alatt található.
Megyeháza
Az egyik leglátványosabb haza szecessziós épületet a Piac utca 54. szám alatt vehetjük szemügyre. Ezen a telken állt korábban Debrecen első vendégfogadója, a Fejérló Szálló.
Az új megyeháza homlokzatát a pécsi Zsolnay porcelángyár pirogránit motívumai, virágfüzérek és négy, fegyveres hajdút ábrázoló szobor díszíti. Az épület dísztermében (Árpád-terem) díszítőelemként jelenik meg a megye összes településének címere. A Kernstock Károly által tervezetett díszes ablaküvegen két honfoglaló vezért láthatunk.
Aranybika Szálló
Az ország egyik leghíresebb szállodája a Piac és a Bajcsy-Zsilinszky utca sarkán várja vendégeit. Neve az 1500-as évek óta Debrecenben élő Bika családtól ered, kiknek telkét 1690-ben vette meg a város. Az épület először fogadóként működött, 1799-ben már emeletet is kapott. Az öklelő bikát ábrázoló cégér 1810 óta díszíti a homlokzatot, és gyakorlatilag ettől kezdve nevezzük Aranybikának a szállót.
Az egyetemes szállodát 1822-ben építették Steindl Imre tervei alapján, melyet aztán 1913-ban lebontottak, és a megnövekedett igények kiszolgálására 1915 ben – Hajós Alfréd által tervezve – egy új, eklektikus stílusú épület nőtt ki Debrecen szívéből.
Református Nagytemplom
Debrecent szokás a Kálvinista Rómaként is emlegetni. A Református Nagytemplom kétségkívül a város legismertebb épület és egyben jelképe is. Tiszteletet parancsoló, 1500 m²-es alapterületével az ország legnagyobb református temploma. A Piac utca legészakibb pontján terül el, a Hatvan utca kereszteződése mellett.
Az épület hossza 38, szélessége 14, míg magassága 61 méter. A református templomokra jellemző viszonylagos puritánság itt is megmutatkozik. A fehérre festett falak között megtekinthetjük a Kossuth székét és a két orgonát. A nyugati toronyból szép kilátás nyílik a városra. Itt található a Rákóczi-harang, amely Magyarország ötödik, míg a református harangok tekintetében a legnagyobb méretű harangja. Tömege meghaladja az 5 tonnát. A keleti-toronyban lévő kisharang 1680 kg-ot nyom.
Déri Múzeum
Debrecen első számú múzeuma, közvetlenül a Nagytemplom mögött, a Déri téren fekszik. A Györgyi Dénes és Münnich Aladár által tervezett épületben található Magyarország egyik leggazdagabb kulturális-történelmi gyűjteménye. Országos hírét Déri Frigyes művelődéstörténeti gyűjteményének köszönhette, a jelenkorban pedig a Munkácsy-féle Krisztus-trilógia két darabja, a Golgota és az Ecce Homo festmények jelentik legnagyobb vonzerejét.
Debreceni Nagyerdő
A város „tüdeje”. Debrecen északi része a hatalmas, öreg tölgyfáiról nevét kapó Nagyerdőtől lett elhódítva. A 100-120 éves fák mellett méltán híres védett növényeiről és állatairól is. A Nagyerdő 1939 óta védett terület, és a Natura 2000 program része.
Az Egyetem és a régi Vigadó között félúton található a nemrég felújított Békás-tó. A tó körül pihenőparkot és játszóteret alakítottak ki, melyek kedvelt célpontjai a családostul idelátogató vendégeknek. A közeli szabadtéri színpad pedig a kulturális programok egyik fő helyszíne lett.
Külön említést érdemel a 2014 óta működő Ködszínház, ahol látványos, multimédiás szökőkút nyújt különleges élményt. A kisfilmeket és lézer-animációkat a szökőkút 30×10 méteres legyező alakú vízpermetére vetítik.
Aquaticum Élményfürdő
A nagyerdei programok közül érdemes egy teljes napot az élményfürdőnek szentelni. Az Aquaticum Debrecen mediterrán élményfürdővel, termálvizes medencékkel, wellness szigettel és változatos szaunaprogramokkal várja vendégeit.
Legnépszerűbb programok:
Óriás csúszda
A legnagyobb és legizgalmasabb csúszdák az élményfürdőben a dús trópusi növényzettel benőtt narancs és sárga csúszdák. A bátrabbak 9 méter magasról csúszhatnak le a zárt csúszdán, a végén pedig 28-30 C-os vízbe érkeznek.
Szaunavilág szolgáltatások
A szaunázás nagyszerű alkalom a stresszes hétköznapok kipihenésére, és a szorongás oldására. Nem mellesleg a vérkeringésünk és a szervezetünk méregtelenítése is nagyobb sebességbe kapcsol a meleg hatására.
Az Aquaticumban a következő szaunaprogramok közül választhatunk:
- Finn szauna
- Gőzkamrák
- Tepidárium
- Infraszauna
- Hűtött csobbanó medence
- Kneipp medencék (hideg-meleg)
Állatkert
Az ország első vidéki állatkertjeként 1958-ban nyílt meg az azóta is töretlenül népszerű Debreceni Állatkert. Jelenleg 165 állatfaj mintegy 1500 egyedét tekinthetjük itt meg, melyek a világ összes kontinensét képviselik. Külön említést érdemelnek a vidéki állatkertek közül csak Debrecenben élő, és igen ritka alfajnak számító ázsiai oroszlánok.
Botanikus kert
A Debreceni Egyetemhez szervesen kapcsolódó arborétum az Élettudományi tanszék épülete mögött található. Több mint 750 fásszárú és megannyi ritka és védett lágyszárú növényt nevelnek itt.
A botanikus kert híres trópusi gyűjteményéről is, melyet egy üvegházkomplexumban és négy különálló üvegházban vehetünk szemügyre. Legnagyobb érdeklődésre számot tartó látványossága a világon jelenleg ismert négy cédrusfaj.
Debreceni Virágkarnevál
Hogy mikor érdemes Debrecent felfedezni? Feltétlenül a nyár közepét-végét ajánljuk, hogy le ne maradjunk az augusztus 20-ai Virágkarneválról. Az eredetileg egynapos rendezvény ma már legalább egy hétig tart, és igazán változatos, lüktető programkínálattal szórakoztatja az ide látogató százezreket.
A karnevál fénypontja a virágkocsik vonulása. A kompozíciókhoz több tízezer szál száraz virágot használnak, és látványos jeleneteket, érdekes témaköröket ábrázolnak velük. A felvonulás 20-án reggel 8-kor kezdődik, és a Nagyerdei Stadiontól a Petőfi térig tart az útvonala.
Szálláshelyek Debrecenben és a város közelében
Debrecen bővelkedik olyan szállodákban, melyek luxuskörülményeket biztosítanak a nyugodt pihenésünk érdekében. Kettőt emelünk most ki közülük:
Erdőspuszta Club Hotel **** – Debrecentől néhány kilométerre, a gyönyörű erdőspuszták szívében.
Hunguest Hotel Nagyerdő *** – a város parkosabbik felén, a Nagyerdő szélén.
Jó választás lehet a közeli Hajdúszoboszlói is, ahol egész évben élvezhetjük a termálvízkincs nyújtotta lehetőségeket.
