Tata, és közvetlen környezetének legnépszerűbb és leghíresebb látnivalója a város háromnegyede által körülölelt Öreg-tó. A tó neve eredetileg nem a korára utalt, hanem tekintélyes méretére – ma már persze tényleg azért hívjuk így, mert igencsak régen, még a honfoglalás előtt, a római korban hozták létre.
Az Öreg-tó ugyanis mesterséges állóvíz, keletkezése jóval a magyarok kárpát-medencei bejövetele előttre datálható. A honfoglalás előtt itt élő népek az Által-éren épített völgyzárógát segítségével rekesztették el a vízfolyást. A tó a középkorban a tatai vár védelmében játszott fontos szerepet, de praktikus éléskamrának is megfelelt, amikor a Dunából hozott halakat tárolták benne.
Wellness szállások akciósan a közelben – tatai szállások >>
A 13-14. század fordulóján alapították Tatát, ami akkoriban mezővárosi jelleggel bírt. A tó körüli mocsarakat fokozatosan lecsapolták, és jelenlegi formáját 1747-ben Mikoviny Sámuel munkássága eredményeként érte el.
Az Öreg-tó jelenleg
Tata emblematikus tava háromnegyed részben a város körül kanyarog, a déli és délnyugati partját pedig erdős területek határolják.
Egyetlen tápláló vízfolyása a délkeletről érkező Által-ér, melynek felduzzasztott vizét északi irányban öt kisebb csatorna viszi tovább.
A vízfelszín területe 2,69 km2, legnagyobb mélysége eléri az 5 métert.
A tó egyedülálló látványossága a madárvonulások idején teljesedik ki. Amikor egy-egy telelő madárraj megpihen itt, nem ritka, hogy egyszerre 20 ezer egyedtől zajos a tó tükre. A természetbarátok megfigyeléseit segíti az a 11 méter magas torony, melyet 1999-ben állítottak fel a parton.
Az Öreg-tó a világ legfontosabb vízi élőhelyei közé tartozik. Védelmét az 1971-ben aláírt ramsari egyezmény biztosítja, melynek elsődleges célja a vonuló vízimadarak élőhelyeinek megóvása.
A tavon ősszel és télen tömegesen figyelhetünk meg vetési ludat, örvös ludat, nyári ludat, nagy liliket, rövidcsőrű ludat, és a fokozottan védett vörösnyakú lúd is egyre gyakoribb vendég.
Séta a tó körül
A természeti értékek mellett az Öreg-tó partja emberi kéz alkotta szépségekben is bővelkedik. Legmeghatározóbb építmény a Tatai vár és a mellette lévő Esterházy-kastély.
A várat Luxemburgi Zsigmond építtette 1397-1409 között, valószínűleg egy korábbi, Lackfi-család által létesített erődítmény helyén. 1955 óta a várban működik a Kuny Domokos keramikus mesterről elnevezett múzeum, melynek állandó és időszakos tárlatai a 18-19. századi tatai fazekasság emlékei mellett a 2. századból származó töredékeket is őriz. Legizgalmasabb látnivalója a római szoba, ami a Brigetioból (mai neve Szőny) került ide, és faliképekkel díszített, rekonstruált festett teremként fogadja a látogatókat.
Az Esterházy-kastélyt az 1760-as évek elején, gróf Esterházy Miklós megbízására, Fellner Jakab tervei alapján kezdték építeni. Mai formáját 1776-ban nyerte el.
A főépület tömegessége a kéttornyú déli homlokzatban teljesedik ki, ami pedig az Öreg-tó partján futó Esterházy-sétányra néz. Nyugatról a kiskastély, és néhány melléképület kapcsolódik hozzá, valamint itt tekinthető meg a különleges, csak Fellner építészetére jellemző stílusjegyeket felvonultató kocsiszín is.
A kastély történelmi események egész sorának volt tanúja:
- Itt írták alá 1809. október 14-én a napóleoni háborúkat lezáró bécsi (schönbrunni) békét.
- 1849-ben Görgey Artúr innen indította csapatait Buda visszafoglalására.
- 1897. szeptember 10-15. között az Esterházy-kastély volt a bécsi udvar hadgyakorlatának helyszíne, és itt szállt meg Ferenc József és II. Vilmos német császár.
- 1921-ben a második királypucss idején a vesztes budaörsi csata után itt töltötte az éjszakát IV. Károly magyar király és felesége, Zita királyné.
A második világháború végén a kastély berendezése gyakorlatilag megsemmisült. Köszönhető ez egyrészt a megszálló szovjet hadseregnek, másrészt a helyi lakosságnak, akik elhordták a mozdítható tárgyak legjavát.
1945-től 1999-ig a hírhedt budapesti Lipótmezei Állami Elme- és Ideggyógyintézet egy része működött itt.
A tó környékén számos képzőművészeti remeket is megtekinthetünk. Legismertebb a tó vizében, a hattyúpihenő sziklán álló Keresztelő Szent János szobor – N. Kovács Márta munkája, és számos díjat nyert vele.
A vár mellett látható Borbás Tibor Öreg halász című szobra, melyet 1974-ben állítottak fel.
A tóparti sétányon találjuk a tatához kötődő híres emberek – dr.Magyary Zoltán, Öveges József, Mikoviny Sámuel mellszobrait.
Hasznosítás, szabadidő
A tóban halgazdálkodást folytatnak, ezért minden év novemberében lehalásszák. A nyári magas vízállás kedvez a vízi sportok szerelmeseinek. Jó lehetőség nyílik ilyenkor kajakozásra, szörfözésre és sétahajózásra. Télen, ha elég erős a jégpáncél, korcsolyázók tömege lepi el a tatai Öreg-tavat.
Ha a környéken járunk, szánjunk legalább egy teljes napot arra, hogy szemügyre vehessük a tó egyedülálló természeti értékeit, és megtekintsük az érdekes történelmi és művészeti emlékeket.
